Légúti (inhalatív) allergia
Mi az a légúti allergia?
Az allergia elnevezés egy gyűjtőfogalom mely alá tartoznak azok az állapotok, amelyek során a szervezetben túlzott reakció jelentkezik bizonyos anyagokkal (ún. allergénekkel) szemben. Ezt a folyamatot az immunrendszerünk indítja el, és jellemzően olyan anyagok váltják ki, amelyek egyébként normális esetben nem okoznának panaszokat. A szervezetünkbe kerülő allergének hatására IgE típusú ellenanyagok termelődnek, ezek szintje, az emelkedés mértéke laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható.
Többféle csoportba sorolhatóak az allergiás folyamatok, attól függően, hogy milyen formában kerül be az allergén a szervezetbe, illetve milyen jellegű tüneteket vált ki: lehet nutritív (étel-), inhalatív (légúti), rovarcsípés okozta, fémallergia, gyógyszerallergia stb.
Az allergiás panaszokért, tünetekért lényegében a hisztaminfelszabadulás a felelős, amely az allergének okozta IgE ellenanyag-termelődés következménye.
Az alábbiakban az inhalatív allergiával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat szedjük össze.
Mik a légúti allergia tünetei?
A COVID pandémia óta még érzékenyebben reagálunk arra, hogy ha nálunk, vagy a környezetünkben orrfolyás, tüsszögés, köhögés tapasztalható. Általánosságban, a légúti tünetek hátterében egyrészt valóban meghúzódhat fertőzéses (vírusok, baktériumok okozta) megbetegedés, de főként pollenszezonban, allergiás folyamat is.
A légutakon bekerülő allergének (pollenek, állati szőr, poratka stb.) leggyakrabban szénanátha (allergiás rhinitis) formájában okoznak panaszt.
A légúti allergia jellemzői:
- orrviszketés
- tüsszögés
- vizes orrfolyás
- orrdugulás
- szemviszketés
- könnyezés
- torokviszketés
Súlyosabb esetben, tüdőt is érintő légúti allergia eredményeként asztma, illetve akár a teljes szervezetre kiterjedő anafilaxiás reakció alakulhat ki. Utóbbira jellemző, hogy szinte azonnal, az allergénnel történt érintkezés után percekkel jelentkezik és kezeletlen esetben akár halállal végződhet.
Fertőzéses betegségeknél nem jellemző a szemviszketés, torokviszketés; ellenben az orrváladék sűrűbb, gyakorta elszíneződött és sok esetben jelentkezik hőemelkedés, láz.
Hogyan mutatható ki laboratóriumban az allergia?
Már a legáltalánosabb vérképvizsgálat (amely a különböző típusú fehérvérsejtekről, ill. vörösvérsejtekről ad információt) is jelezheti az allergia fennállását: az eozinofil típusú fehérvérsejtek emelkedése a mi égövünkön leginkább allergia gyanúját veti fel.
Az össz IgE ellenanyag-szint mérésével az derülhet ki, hogy tüneteinkért felelőssé tehető-e allergiás folyamat. Bár normális érték mellett is lehet allergia, de minél nagyobb mértékben emelkedett az össz IgE, annál valószínűbb és annál komolyabb allergiás folyamat húzódhat meg a háttérben (NB: az IgE emelkedéséért más jellegű immunfolyamat is felelős lehet).
Allergén-specifikus IgE tesztekkel célzottan, a leggyakoribb allergén anyagokat vizsgálva, konkrétan megtudhatjuk, mire vagyunk allergiások.
A legújabb generációs molekuláris, vagy komponens alapú allergia-vizsgálat pedig adott allergének esetében azt is megmutatja, annak mely alkotója felelős a tüneteinkért. Nutritív allergiánál segíthet abban, hogy egy adott élelmiszer milyen formában fogyasztható, illetve az eredmény befolyással lehet a terápiára.
A triptáz enzim szintjének mérésével vizsgálható az anafilaxiás reakció kialakulására való hajlam: a kiindulási érték magasabb azokban az egyénekben, akiknél a későbbiekben nagyobb a rizikója az életet veszélyeztető túlérzékenységi reakciónak. Ezen túl, már lezajlott súlyos allergiás reakciót követő 24 órán belüli emelkedett érték is alátámasztja az anafilaxiát. Így a jövőben fel lehet készülni ennek esélyére adott allergénnel történő esetleges érintkezés esetén.
Laboratóriumunkban igénybe vehető allergiapanelek
Allergiapaneljeinket kifejezetten úgy állítottuk össze, hogy azokat az allergéneket vizsgálják, amelyek Magyarországon a leginkább panaszokat okoznak.
- Inhalatív allergiapanel, pollenek – 19 allergén
- Inhalatív allergiapanel, penész és por – 9 allergén
- Inhalatív allergiapanel, állatok – 9 allergén
- Nutritív allergiapanel – 26 allergén
- Nutritív allergiapanel, húsok – 9 allergén
Inhalatív allergiapanel, pollenek – 19 allergén
- W1 Parlagfű
- W6 Fekete üröm
- W9 Lándzsás útifű
- W10 Fehér libaparéj
- W11 Ballagófű
- T1 Juharfa
- T2 Éger
- T3 Nyír
- T4 Mogyoró
- T5 Bükkfa
- T7 Tölgy
- T10 Diófa
- T12 Fűz
- G1 Illatos borjúpázsit
- G5 Angol perje
- G6 Réti komócsin
- G12 Termesztett rozs
- G13 Pelyhes selyemperje
- GP5 Fűkeverék
Inhalatív allergiapanel, penész és por – 9 allergén
- D1 Dermatophagoides pteronyssinus (házipor atka)
- D2 Dermatophagoides farinae (házipor atka)
- H1 Házipor I6 Csótány
- M1 Ecsetpenész
- M2 Korompenész
- M3 Kannapenész
- M5 Élesztőgomba
- M6 Konídiumos gomba
Inhalatív allergiapanel, állatok – 9 allergén
- E1 Macska
- E3 Ló
- E4 Szarvasmarha
- E5 Kutya
- E6 Tengerimalac
- E82 Nyúl
- E84 Aranyhörcsög
- E87 Patkány
- E88 Egér
Nutritív allergiapanel – 26 allergén
- F13 Földimogyoró
- F17 Mogyoró
- F18 Paradió
- F20 Mandula
- F36 Kókuszdió
- F4 Búza
- F7 Zab
- F8 Kukorica
- F10 Szezámmag
- F11 Hajdina
- F1 Tojásfehérje
- F2 Tehéntej
- F3 Tőkehal
- F14 Szója
- F33 Narancs
- F49 Alma
- F92 Banán
- F95 Őszibarack
- F25 Paradicsom
- F31 Sárgarépa
- F35 Burgonya
- F47 Fokhagyma
- F84 Kiwi
- F89 Mustár
- F91 Mango
- F210 Ananász
Nutritív allergiapanel, húsok – 9 allergén
- F3 Tőkehal
- F24 Garnélarák
- F37 Kék kagyló
- F40 Tonhal
- F41 Lazac
- F26 Disznóhús
- F27 Marhahús
- F83 Csirkehús
- F88 Birkahús
Hogyan készüljön az allergia vizsgálatra?
Nem szükséges éhgyomorra lenni a vizsgálat elvégzéséhez, azonban méréstechnikai szempontok miatt érdemes az utolsó (könnyű, nem kalóriadús) étkezés után pár órával elmenni a mintavételre. A vérvétel előtt bőséges (szénsav mentes) víz fogyasztása javasolt.
A szokásosan szedett gyógyszerek bevehetőek, az antihisztamin nem befolyásolja a vizsgálatot.
Azonban a szteroidtartalmú-, ill. immunszupresszív készítmények hatással lehetnek az allergiavizsgálatok eredményére. Ha ilyen kezelésben részesül, javasolt előzetesen egyeztetni a kezelőorvossal (ennek ismeretében mégis szükségesnek látja-e a vizsgálat elvégzését vagy átmenetileg felfüggeszthető-e a gyógyszer szedése?).
Mi a teendő, ha kezünkben a lelet?
A lelet átvétele után javasoljuk, hogy keressen fel allergológus szakorvost, aki a (családi és saját) kórelőzmény, panaszok, tünetek, egyéb vizsgálati eredmények ismeretében megítélheti, mi lehet a diagnózis. Valamint az Ön személyére szabottan tud terápiás javaslatot adni.
Leleteinken az adott allergénnel szemben termelődő IgE antitest koncentrációját 0,34 kU/l felett pontos számszerű értékkel megadjuk. Amennyiben az antitestek szintje nem éri el ezt az alsó kimutathatósági határt, vagyis a vérben nem kering mérhető mennyiségű ellenanyag, akkor a < 0,35 kU/l értéket tüntetjük fel.
Fontos: attól, hogy valamely allergén elleni IgE ellenanyag-szint negatív eredményt adott, még lehetünk rá allergiásak; ennek több oka lehet (pl. a szervezet már régen nem találkozott az adott anyaggal). Az allergológián szakszerű válaszokat kaphatunk ezzel kapcsolatos és további felmerülő kérdéseinkre.
FOGLALJON IDŐPONTOT MOST:
Allergiapaneleink aktuális árairól és a leletkiadási időkről itt tud tájékozódni:
Üdvözlettel:
Radio Dental Extra Sanguis Kft csapata
Radio Dental Extra Kft csapata
Friss híreinkért kövessen bennünket Facebook oldalunkon: